A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amely a központi idegrendszerben (az agyban és a gerincvelőben) károsodást okoz, különösen a dopamintermelő idegsejtekben. A betegség okai nem teljesen ismertek, de a kutatók számos tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárulhatnak a Parkinson-kór kialakulásához. Az alábbiakban néhány lehetséges tényező:
- Genetikai tényezők:
- Bár a Parkinson-kór többségének nincs egyértelmű genetikai öröklődése, néhány esetben a betegség családi öröklődése megfigyelhető. Mutációk néhány génben összefüggésbe hozhatók a betegség kialakulásával.
- Kor:
- A Parkinson-kór gyakrabban fordul elő idősebb korban. A betegség kialakulásának kockázata nő az életkorral.
- Környezeti tényezők:
- Különböző környezeti tényezők, például bizonyos toxinok és vegyi anyagok, szintén kapcsolatba hozhatók a Parkinson-kór kialakulásával. Például, a növényvédő szerekkel, herbicidekkel és más vegyi anyagokkal való hosszú távú expozíció néhány kutatás szerint összefügghet a betegség kockázatával.
- Gyulladásos folyamatok:
- A kutatók feltételezik, hogy az idegrendszerben zajló gyulladásos folyamatok is hozzájárulhatnak a Parkinson-kór kialakulásához.
- Dopamintermelő idegsejtek elvesztése:
- A betegség lényegi jellemzője a dopamintermelő idegsejtek elvesztése az agyban. A dopamin az egyik kulcsfontosságú neurotranszmitter, amely szerepet játszik a mozgások szabályozásában.
Ezek a tényezők valószínűleg kölcsönhatásba lépnek egymással, és a Parkinson-kór pontos okai továbbra is kutatások tárgyát képezik. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de a tünetek kezelhetők, és a kutatások folyamatosan zajlanak annak érdekében, hogy jobban megértsük a betegség kialakulásának mechanizmusát és hatékonyabb kezeléseket fejlesszünk ki.
A parkinson kór tünetei minden esetben könnyedén felismerhetők, ám bizonyos esetekben akár évekig is eltarthat, míg diagnosztizálásra kerül a betegség. A parkinson kór ugyanis egy idült, minden esetben progresszív és teljesen ismeretlen eredetű betegség, amely egyes agyi struktúrák pusztulásával jár együtt.
Amennyiben a pusztulás bizonyítottan valamilyen baleset vagy egyéb betegség okán jött létre – infarktus például –, akkor csak parkinson szindrómáról beszélünk. A parkinson kór tünetei a legtöbb esetben már csak akkor jelentkeznek, amikor a páciensek elveszítették agysejtjeiknek legalább nyolcvan százalékát.
A parkinson kór tünetei egy klasszikus és jellemző panasz együttessel jelentkeznek, amelyek között elsődlegesen a kézremegést és a mozgásszegénységet, valamint a mozgáskoordinációs problémákat találhatjuk, amelyek tartási instabilitással, valamint az izomtónus által okozott merevséggel párosulnak. A parkinson kór tünetei lehetnek még későbbi stádiumban a gondolkodás lelassulása, amit fokozatos, de gyors értelmi hanyatlás követhet. A panaszok általában hosszú évek alatt alakulnak ki a pácienseknél, de a legtöbb betegnél általában nem fejlődik ki egyszerre az összes tünet.
