A dobhártya (latinul membrana tympani) egy vékony, félig átlátszó membrán, amely elválasztja a külső hallójáratot a középfültől. Fontos szerepe van a hangrezgések továbbításában a középfül hallócsontjai felé. A dobhártya szakadás, más néven perforációja, akkor következik be, amikor ezen hártya folytonossága megszakad. Ez az állapot fájdalmas lehet, és halláscsökkenéssel, valamint egyéb komplikációkkal is járhat.
A dobhártya felépítése és funkciója
A dobhártya három rétegből áll:
• Külső bőrréteg (a külső hallójárat bőrének folytatása)
• Középső rostos réteg (amely biztosítja a membrán rugalmasságát)
• Belső nyálkahártya (a középfül nyálkahártyájának része)
A hanghullámok a külső fülön keresztül érik el a dobhártyát, amely megrezeg és továbbítja a rezgéseket a hallócsontokon keresztül a belső fülbe. A sérült dobhártya akadályozhatja ezt a folyamatot.
A dobhártya szakadás okai
Számos tényező vezethet a dobhártya sérüléséhez, például:
1. Fertőzések
• Középfülgyulladás (otitis media): A leggyakoribb ok. A felgyülemlő genny és nyomás megrepesztheti a dobhártyát.
2. Mechanikus sérülések
• Fültisztító pálcikák helytelen használata
• Idegen test behelyezése a fülbe (pl. gyermekeknél játékdarab)
• Erőteljes ütés a fülre vagy fejre
3. Akusztikus trauma
• Hirtelen, nagyon hangos zaj (pl. robbanás, lövés) okozta nyomáshullám.
4. Barotrauma
• Nyomásváltozás hatására, például:
• Repülőgépes utazás közben
• Búvárkodás alatt
• Heves orrfújás vagy hirtelen tüsszentés orr befogása mellett
5. Műtéti beavatkozás, orvosi vizsgálatok
• Ritkán, például fültisztítás vagy középfül beavatkozások során
A dobhártya szakadás tünetei
A tünetek a sérülés típusától és súlyosságától függően változhatnak, de a leggyakoribbak a következők:
• Hirtelen fellépő, éles fülfájdalom, amely megszűnhet a szakadás pillanatában
• Fülváladékozás: gennyes, véres vagy vízszerű
• Halláscsökkenés: általában átmeneti, enyhétől közepes mértékűig
• Zúgás a fülben (tinnitus)
• Teltségérzés a fülben
• Szédülés, egyensúlyzavar (ha a belső fül is érintett)
• Láz (fertőzés jelenléte esetén)
Diagnózis
A dobhártya szakadás diagnózisa fül-orr-gégész (otorhinolaryngológus) által történik.
Diagnosztikai módszerek:
• Otoszkópos vizsgálat: a hallójárat és dobhártya vizsgálata egy világítással ellátott eszközzel
• Audiometria: hallásvizsgálat a halláskárosodás mértékének meghatározására
• Timpanometria: a középfül nyomásviszonyainak mérése
Kezelés
A kezelés attól függ, hogy mekkora a szakadás, és van-e szövődmény.
1. Konzervatív kezelés (spontán gyógyulás)
• A legtöbb kis méretű dobhártyaszakadás 4–6 héten belül magától begyógyul.
Javasolt:
• Fül szárazon tartása (fürdéskor védődugó)
• Orrfújás kerülése
• Antibiotikumos fülcseppek (ha fertőzés gyanúja áll fenn)
2. Gyógyszeres kezelés
• Antibiotikumos kezelés (lokális vagy szájon át), ha fertőzés áll fenn
• Fájdalomcsillapítók: ibuprofen, paracetamol
3. Sebészi beavatkozás (ha nem gyógyul spontán)
• Tympanoplastica: dobhártyapótló műtét, ha a szakadás több hónap után is fennáll
• Patch-eljárás: kisebb perforáció esetén kollagén vagy saját szövet beültetése
• Myringoplastica: kisebb műtét saját bőrrel vagy izomhártyával
Lehetséges szövődmények
Kezelés nélkül a dobhártya perforáció az alábbi problémákhoz vezethet:
• Krónikus középfülgyulladás
• Tartós halláskárosodás
• Fülkürt működési zavarai
• Kolesteatóma: bőrszövet kóros felhalmozódása a középfülben
Megelőzés
• Helyes fültisztítási technikák
• Hangos zajok kerülése vagy fülvédő viselése
• Megfelelő nyomáskiegyenlítés repülés vagy búvárkodás során (pl. Valsalva-manőver)
• Időben kezelt fülgyulladások
Mikor forduljunk orvoshoz?
• Ha fülfájás, halláscsökkenés vagy váladékozás jelentkezik
• Ha a tünetek több napig fennállnak
• Ismétlődő fülgyulladások esetén
• Hirtelen fellépő hallásvesztés vagy szédülés esetén
A dobhártya szakadás gyakori fülészeti probléma, amely legtöbbször spontán is gyógyul, de időben felismert és megfelelően kezelt esetben a maradandó halláskárosodás elkerülhető. Fontos a pontos diagnózis, az okok felderítése és a megfelelő higiéniai, valamint megelőző intézkedések betartása. Súlyosabb vagy tartós esetekben sebészi megoldás is rendelkezésre áll, amely jó eséllyel állítja helyre a dobhártya integritását és a hallást.
