A legtöbben abban a hitben élnek, hogy a csontrepedés az nem egyenlő a csonttöréssel, holott minden olyan csonttörés, ami nem mozdul el a helyéről, tulajdonképpen csontrepedésnek tekinthető. A csontrepedés tünetei ugyanakkor lényegesen enyhébbek, mint egy komolyabb csonttörésé, emiatt, illetőleg a baleset bekövetkeztekor elmaradó jellemző reccsenő hang hiánya miatt sokan nem is foglalkoznak vele, holott a csontrepedés tünetei később súlyosabbak is lehetnek.
A tünetek ugyanis első ízben leginkább a zúzódáshoz hasonlíthatóak, vagyis a fájdalom, a duzzanat, a nyomásérzékenység, valamint a repedés körüli ízületek mozgáskorlátozottsága mellett nem is jár különösebb tünetekkel, a beteg minden esetben képes a járásra is komolyabb fájdalom nélkül.
A csontrepedés hivatalos definíciója az, ha a csont nem reped át teljes egészében, éppen csak bereped. Vannak esetek, amikor ezek csak véletlenszerűen kerülnek felfedezésre – egy röntgenvizsgálat során –, mert a csontrepedés tünetei hagyományosan elmaradnak. A csonttöréstől leginkább úgy tudjuk megkülönböztetni a csontrepedés tüneteit, hogy nincs deformitás, általában elmarad a bevérzéses duzzanat és a törött testrészekre jellemző hóropogáshoz hasonlatos hang sem tapasztalható.
Csonttörésnek nevezzük, amikor a csontszövet folytonosságában szakadás, a szilárd szövetben pedig törési rés keletkezik. Ez társbetegségtől függően történhet spontán vagy nagyobb erőbehatásra. Az állapotnak két altípusát különböztetjük meg, a nyílt és a zárt törést, de mindkét változatú csonttörés tünetei megegyezőek.
A csonttörés tünetei közül a legjellemzőbb, ha – nyílt törés esetén – a bőrön keresztül előbukkannak a csontrészek és a csontszilánkok. Ha elmozdulás nélküli belső törésről van szó, akkor a csonttörés jellemzően a környező erek és idegek megsérülésével, illetőleg az izmok bevérzésével jár együtt, aminek köszönhetően súlyos, kékes-lilás duzzanat keletkezik a törés helyén.
A csonttörés tünetei közül biztos jelnek tekinthető még, ha a sérülést szenvedett végtag alakja megváltozik, mozgathatósága pedig erős fájdalmakkal jár vagy teljesen akadályozottá válik. Szintén a tünetek közé sorolható még a végtag ropogása, de koponyatörés esetén a fülből és az orrból folyó agy- és gerincvelő folyadék. A csonttörés tünetei között általánosnak, de csak típusonként jellemző a vérveszteség, ami leginkább a nyílt törésre jellemző, de egy zárt törésből – szakszerűtlen ellátással vagy mozgatással – is könnyedén lehet nyílt törés.
