A gerincferdülés (skoliozis) kialakulása összetett folyamat, és több tényező együttes hatása játszhat szerepet a betegség kialakulásában. A leggyakoribb típusa az idiopátiás skoliozis, amelynek pontos oka ismeretlen.
Azonban az ismert tényezők között szerepelnek:
Genetika: Az öröklött hajlamnak jelentős szerepe van a gerincferdülés kialakulásában. Ha a családban már előfordult skoliozis, akkor nő a valószínűsége annak, hogy más családtagok is kialakulhatják a betegséget.
Nem és életkor: A lányoknál gyakrabban fordul elő skoliozis, különösen a serdülőkorban. A gerinc növekedése és fejlődése során is könnyebben kialakulhat.
Sérülések vagy fertőzések: Bizonyos esetekben sérülések vagy fertőzések is hozzájárulhatnak a gerincferdülés kialakulásához.
Izomzati egyensúlyhiány: Az izomzat egyensúlyhiánya vagy gyengesége is hozzájárulhat a gerincferdüléshez. Ha egyes izmok túl erősek, míg mások gyengék, ez eltorzíthatja a gerinc állását.
Idegrendszeri rendellenességek: Bizonyos idegrendszeri rendellenességek, mint például agyvelői bénulás, gerincvelői rendellenességek is növelhetik a skoliozis kialakulásának kockázatát.
Ritka betegségek: Bizonyos ritka genetikai szindrómák vagy betegségek, például Marfan-szindróma, lágy szöveti rendellenességek is társulhatnak skoliozishoz.
A gerincferdülés tünetei változhatnak a betegség súlyosságától függően, és magukba foglalhatják a gerinc görbületét, a vállak vagy a medence asymmetriáját, hátfájást és fáradtságot. Az orvosok általában fizikai vizsgálatokat, röntgenfelvételeket és más diagnosztikai vizsgálatokat alkalmaznak a gerincferdülés diagnosztizálására és a kezelés megtervezésére. A kezelés a görbület mértékétől és típusától függ, és magában foglalhatja a rendszeres ellenőrzéseket, terápiás gyakorlatokat, speciális ortopédiai eszközök viselését vagy műtétet súlyosabb esetekben.
A gerinc a koponyacsontot a medencével összekötő csontos oszlop, amely 33 csigolyából áll, amely a test mozgékonyságáról és masszívságáról egyaránt gondoskodik, így nem véletlen, ha könnyen deformálódik. Amennyiben a gerincoszlop elferdül, idővel a hát fájdalmaival is járhat, de a test fizikai terhelhetőségét is igencsak negatívan befolyásolja.
Gerincferdülésnek hívjuk a gerincoszlop oldalirányú görbületét, amelynek következtében a gerinc hátulnézetből egy enyhe S alakot vesz fel. A gerincferdülés tünetei általában már a ferdülés előtt megvannak, de beszélhetünk veleszületett rendellenességről vagy az alsó végtagok egyenlőtlen hosszúságának eredményéről is, de az orvostudomány megkülönböztet idiopathiás gerincferdülést is, amelynek kiváltó okai egyelőre ismeretlenek. Az efféle gerincferdülés – a rossz testtartással ellentétben – már nem korrigálható utólag.
A gerincferdülés tünetei közül a leggyakoribb a hátfájás és a zsibbadás, ami gyakran a sok üléstől is előjöhet. A gerincferdülés tünetei lehetnek még általában a gerinc S alakú görbülete, a fizikai terhelhetőség csökkenése, valamint az egyik váll vagy a csípő magasabban történő elhelyezkedése.