A jódhiány következménye a pajzsmirigy megnagyobbodás (struma) és a később kialakuló pajzsmirigy alulműködés. Várandós és szoptató anyukák esetében különösen fontos a fokozott jódigény kielégítése, mert jódhiány esetén fejlődési rendellenesség, szellemi visszamaradottság, alakulhat ki.
A konyhasó fogyasztásának elterjedésével az utóbbi években hazánkban is jelentősen lecsökkent a jódhiánytól szenvedők száma, holott a jódhiány tünetei évszázadokon át komoly problémát okoztak az orvostudománynak. Ritka esetben természetesen még így is előfordulhat hiányállapot, amelynek a leggyakoribb panasza a pajzsmirigy megnagyobbodásban érzékelhető.
A jódhiány tünetei a kezdeti stádiumban csak nagyon ritkán észrevehetők, az esetlegesen előforduló nagyon extrém jódhiány azonban a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet, ami általában a lappangó betegségek közé sorolható, tehát kezdetben semmiféle panaszt nem okoz. A jódhiány tünetei is később a pajzsmirigyproblémából fakadnak, éppen ezért árulkodó jelek lehetnek a fáradékonyság és a fáradtság, a kedvetlenség, a megnövekedő alvásigény és a koncentrációzavarok, de bizonyos esetben az elhízás és az úgynevezett fázékonyság is ennek a számlájára írható.
A jódhiány önmagában nem betegség ! Megfelelő jódpótlással a szervezet anyagcsere-egyensúlya könnyen helyreállítható.
A jódhiány tünetei gyermekeknél megmutatkozhatnak növekedési és fejlődési zavarokban is, de a legtöbb esetben a betegség panaszai nem észrevehetők, vagy amennyiben mégis jelentkeznek, később önmaguktól gyógyulnak. A diagnosztizált jódhiány könnyedén gyógyítható.
A Jód
A szervezetben kb. 15-20 mg jód található, ennek 70-80%-a a pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin, trijód-tironin) szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a vérkeringésre is.
Azokon a területeken, ahol a talaj, s ennek következtében az ivóvíz, és a növények jódban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések.
Egyes növényi eredetű élelmiszerek gátolják a jód hasznosulását a szervezetben, ilyen a kel, kelbimbó, retek. Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát, a takarmány és az ivóvíz jódszintje is befolyásolja.
Jódban gazdag: a tengeri halak, kagylók, a jódozott konyhasó 25 mg/kg kálium-jodidot tartalmaz. A legkevesebb jódot a gyümölcsök tartalmaznak. – Napi szükséglet: 0,15 mg
Hiányállapotok: Az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az összzsiradék-szint nő, fiatal korban kretenizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.
Túladagolás: A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt.
