Az alsó végtag fekélyes betegségei a szövetek felszínének elhalásával járnak együtt, ezért a lábszárfekély tünetei közül az érintett területen tapasztalható szövethiányt tekinthetjük elsődleges panasznak. A fekélyek minden esetben rendkívül nehezen gyógyulnak, ha pedig mégis begyógyulnak, általában mindig hamar kiújulnak, ami nem csak az életminőséget, hanem a várható élettartamot is negatívan befolyásolja, ez egész szervezet számára súlyos fertőzésforrásként kezelendő.
A lábszárfekély tünetei általában minden esetben a vénás keringési elégtelenséggel együtt jelentkeznek, tehát a lábszár fekélyessége ebből a problémából fejlődik ki. A lábszárfekély tünetei éppen ezért megegyeznek a vénás keringési elégtelenség panaszaival, amelyek lehetnek komolyabb nagyságú visszértágulat, az alszár vagy a lábszár duzzanata, ödémája vagy anaszarkája.
A lábszárfekély tünetei között jellemzőnek nevezhetők még a boka körüli bőr, illetőleg a bőr alatti kötőszövetek összezsugorodása, így a bőr hámlása, kifehéredése, amiből később vöröses fekély keletkezik, ami egy rendkívül nehezen gyógyuló, néha gennyesen váladékozó duzzanatot takar.