A pánikbetegség (pánikzavar) okai összetettek és egyénenként változhatnak. A tudomány jelenlegi állása szerint több tényező kombinációja játszik szerepet a pánikbetegség kialakulásában.
Néhány lehetséges ok:
- Genetikai hajlam: A genetikai tényezők szerepet játszhatnak a pánikbetegség kialakulásában. Ha a családban már előfordult pánikbetegség vagy más szorongásos rendellenesség, nőhet az egyének hajlama a betegségre.
- Biokémiai tényezők: A bizonyos agykémiai változásokhoz köthető neurotranszmitterek (pl. szorongást kiváltó hisztamin vagy noradrenalin) szintjének egyensúlyhiánya is hozzájárulhat a pánikbetegség kialakulásához.
- Stressz és trauma: Stresszhelyzetek, traumák, vagy nehéz életesemények (pl. veszteség, súlyos betegség, munkahelyi nehézségek) szintén kockázati tényezők lehetnek a pánikbetegség kialakulásában.
- Biológiai tényezők: Az agy bizonyos területeinek, például a limbikus rendszernek és az agyi keringési rendszernek a működésével kapcsolatos biológiai tényezők is hozzájárulhatnak a pánikbetegség kialakulásához.
- Személyiségvonások: Bizonyos személyiségvonások, például túlzott érzékenység vagy perfekcionizmus, növelhetik a pánikbetegség kialakulásának kockázatát.
- Származtatott félelmek: A pánikbetegség kialakulásában szerepet játszhatnak olyan szituációs vagy szavakkal kapcsolatos félelmek, amelyek korábban pánikrohamot váltottak ki.
A pánikbetegség általában fiatal felnőtteknél kezdődik, de bármely életkorban kialakulhat. A betegség kialakulásához a fent említett tényezők egy vagy több kombinációja szükséges. A pánikbetegség tünetei közé tartozhatnak hirtelen fellépő intenzív szorongásérzetek, mellkasi fájdalom, légszomj, remegés, szédülés és egyéb testi tünetek.
A pánikbetegség kezelhető. Különböző terápiás módszerek, például kognitív viselkedésterápia és gyógyszeres kezelés segíthet a tünetek enyhítésében és a betegség kezelésében. Ha valaki úgy érzi, hogy pánikbetegsége van, érdemes szakember segítségét kérni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.
Pánikbetegségnek nevezzük a rohamokban jelentkező hirtelen szorongást, amely gyakran visszatér, kiváltó oka pedig egyelőre még az orvostudomány előtt is ismeretlen, de mentális betegségként van számon tartva. A pánikbetegség tünetei rendkívül változatosak lehetnek, általános meglátás, hogy emberfüggő és mentális érettségtől is függő, hogy milyen problémákat produkál egy pánikbeteg, de a tudomány így is kiemel néhány olyan egyértelmű jelet, amelyek alapján valakinél pánikbetegség szinkronizálható.
A pánikbetegség tünetei így lehetnek hirtelen fulladás, légszomj, erős és gyors szívdobogás, sápadtság, hirtelen izzadás, szúró vagy erősen nyomó érzés a mellkasban, ájulásérzés vagy teljes ájulás, szédülés, bizonytalanság, remegés, reszketés, hidegrázás és kipirulás. A betegség néha igencsak súlyos mentális problémákat is eredményezhet, így a pánikbetegség tünetei lehetnek még a sírás vagy ordítás, az eszméletvesztés, a rémület, a hirtelen halálfélelem, az önkontroll hiánya és így tovább. A pánikbetegség tünetei általában három klasszikus formában jelennek meg, így megkülönböztethetünk többek között mellkasi pánikot, neurológiai pánikot és hasi pánikot.
