A szívinfarktus minden esetben akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen képes meghaladni a koszorúerek által szállított oxigénmennyiséget, ennek következtében ugyanis a szívizom egy területen teljesen elhal. Az infarktus tünetei közül jellemző a szegycsont mögött jelentkező hirtelen, nagyon erős, szorító és nyomó fájdalom, amelynek intenzitása változhat.
A szívinfarktus természetesen lehet teljesen tünetmentes is, de amennyiben a szegycsonti fájdalom mellett a kisujjak felé irányuló bénító fájdalmat tapasztaljuk, biztosak lehetünk, hogy az infarktus tüneteit produkáljuk.
Az infarktus tünetei egyedül a cukorbetegségben szenvedőknél szoktak elmaradni, ezt szokás néma infarktusként is emlegetni. A legtöbb esetben azonban a szívinfarktus óriási fájdalommal jár, amely kisugárzik a karokba, a vállakba, fogakba, hátba, hasba, de még az állkapocsba is. Az infarktus tünetei esetében jellemző fájdalomra általánosan igaz, hogy tovább tart 20 percnél és nitroglicerin adagolására – például a koszorúérgörccsel ellentétben – egyáltalán nem enyhül. Az infarktus tünetei lehetnek még a légszomj, a szédülés, a hányás, az izzadás és a szorongás.