Az övsömör vagy herpes zoster egy vírusos fertőzés, amelyet a varicella-zoster vírus okoz. Ez a vírus ugyanaz, amely a bárányhimlőt is okozza. Az övsömör kialakulásának fő oka a varicella-zoster vírus újbóli aktiválódása, amely a szervezetben már korábban lezajlott bárányhimlő fertőzés nyomán került be.
Az övsömör kialakulásának fő okai
- Varicella-zoster vírus aktiválódása: Ha valaki korábban átesett bárányhimlőn, a vírus a fertőzés után nem távozik teljesen a szervezetből. Inkább az ideggyökerekben marad inaktív állapotban. Évekkel később azonban a vírus újbóli aktiválódhat, és az idegek mentén mozogva bőrkiütéseket és fájdalmat okozhat, amit övsömörnek neveznek.
- Gyengült immunrendszer: A gyengült immunrendszer fokozhatja a varicella-zoster vírus aktiválódásának kockázatát. Ez az immunrendszer gyengülése például idősebb korban, krónikus betegségek, stressz vagy immunrendszeri problémák következménye lehet.
- Életkor: Az övsömör főként idősebb embereknél jelentkezik. Az idő előrehaladtával a szervezet immunrendszere gyengülhet, ami növelheti a vírus újbóli aktiválódásának kockázatát.
- Egyes gyógyszerek: Bizonyos immunrendszer-gyengítő gyógyszerek vagy kemoterápiás kezelések növelhetik az övsömör kialakulásának kockázatát.
- Krónikus betegségek: Olyan krónikus betegségek, mint a diabetes mellitus vagy más immunrendszeri rendellenességek, szintén növelhetik az övsömör kockázatát.
Az övsömör leggyakoribb tünete a bőrön megjelenő kiütés, amely gyakran fájdalmas és hólyagokkal teli lehet. Ezen kívül a betegséghez gyakran társulnak egyéb tünetek, mint például láz, fejfájás és általános gyengeség. Az övsömör megelőzésére és kezelésére a vakcináció is elérhető, különösen az idősebb korosztálynak ajánlott. Amennyiben valaki övsömör gyanúját észleli, fontos, hogy azonnal konzultáljon orvosával a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.
Tünetek
A sömör tünetei a legtöbb páciensnél csak bizonyos helyeken, bizonyos testrészeken jelentkeznek, méghozzá általában a test azon tájékán, ahol a bőrfelület ki van téve a legtöbb irritáló hatásnak, így a napsütésnek, a ruháknak és így tovább. A sömör tünetei éppen ezért a leggyakrabban a könyökökön, a térden, a fejbőrön, a melleken, a combhajlatokban, a végtagok külső részein, vagy a külső nemi szerveken jelentkeznek, de előfordulhatnak olyan súlyos esetek is, amikor tenyéren vagy arcon is kialakulnak a kóros elváltozások.
A sömör elváltozásaira jellemzőek a viaszosan fehér, vaskos, pikkelyes lerakódások, amelyek változó méretű, gyakran több centiméteres átmérővel rendelkező duzzanatokká is összeállhatnak, ha pedig szövődménymentesek, akkor nem nedveznek, nem fertőződnek el, így a gennyesedésre és a fekélyesedésre sincs túl sok esély.
A sömör tünetei lehetnek még a hirtelen megjelenő, nagyjából búzaszem nagyságú, élénkvörös, a bőr felszínétől kiemelkedő csomók, amelyek folyamatosan növekednek és előrehaladott állapot esetén akár centiméteres gócokká is összeállhatnak, de az is előfordulhat, hogy egy egész testrészt beborítanak a sömörös lerakódások.